Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön (függetlenül azok lejáratától) felvétele előtt – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – fizetett bankgarancia díja, a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulás, az egyesülés, a szétválás során csak egyéb szervezet lehet.Ahhoz, hogy a társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerző gazdasági társaság az ingatlant szállodává, étteremmé átalakíthassa, magát az ingatlant kell megszereznie (nem elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Részletre történő üzletrész vásárlása

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha az ellenérték felét a vevő később fizeti meg. A megvásárolt üzletrész ellenértéke az üzletrész átruházási szerződés szerint meghatározott értéke, amely értéket (piaci értéket) a szerződés aláírásakor, legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je előtt az apportált üzletrész könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, az apportált üzletrész társasági szerződés szerint elfogadott értékét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, a különbözet (itt 60 millió forint) pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Jegyzett tőke egyesülésnél

Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
Részlet a válaszából: […] ...és nézzük a vonatkozó törvényi előírást.A Gt. 317. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege szerint atársasági szerződésben – a 12. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – meg kellhatározni többek között a tevékenységhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Magánszemélynek adott kölcsön

Kérdés: Gazdasági társaság valamely magánszemély tagjának adhat-e kölcsönt rövid vagy hosszú távra, a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő kamatfizetési feltételekkel? Ha igen, a több évre adott kölcsönt a befektetett eszközök között kell-e kimutatni? A kft. és a bt. azonosan ítélhető meg?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tagjának. Természetesen, a kölcsönnyújtásnak feltételei vannak.A kölcsönt igénybe vevő magánszeméllyel kötött szerződésben nemcsak azt kell rögzíteni, hogy mennyi a kölcsön összege, milyen kamatot kell utána fizetni, mikor kell azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.