Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...a válasszal együtt.Lehet az, hogy a kérdező társaság korábban terméket értékesített, szolgáltatást nyújtott ügyfelének, amelynek a szerződés szerinti teljesítését az ügyfél elismerte, de az elismert összeget, az ebből adódó pénztartozását nem egyenlítette ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból csak annyit kell kiolvasni, amennyi abban van.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Költségátalány elszámolásáról

Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként előírni (T 8632 – K 479). Ennek legfeljebb belső bizonylata lehet, amelyet a jogosulttal kötött szerződés alapján a számlakiállításra kötelezettnek (számla helyett) kellene kiállítania. A behajtási költségátalányt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Részlet a válaszából: […] ...kamatot meghaladó kárát, kivéve ha a késedelmét kimenti.Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Részlet a válaszából: […] ...mint teszi ezt a NAV-tájékoztató!A kérdésekre adandó válasz előtt idézzük a tájékoztató idevonatkozó szövegét:"Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Állásfoglalást szeretnék kérni a Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésében rögzített 40 eurós behajtási költségátalány gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Értelmezésünk szerint, amennyiben egy másik gazdasági társaság tartozik társaságunknak, az adós a 40 eurós behajtási költségátalányt számlánként köteles megfizetni. Más értelmezés szerint az eladó fizetési felszólítás alapján egyszeri 40 eurós behajtási költségre jogosult, függetlenül a számlák számától. Melyik értelmezés a helyes? A 2013. július 1-jétől hatályos késedelmikamat-szabályok és a 40 eurós költségátalány mely számlákra alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.A felek közötti szerződésben a pénztartozás (a számla szerinti ellenérték) teljesítésének idejét (a fizetési határidőt) indokolt meghatározni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.