6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Beruházás támogatásból
Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?
2. cikk / 6 Beruházás lebonyolítása
Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
3. cikk / 6 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
4. cikk / 6 Pályázathoz kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: Pályázati pénzzel gépvásárlás történt. A pályázattal kapcsolatos feladatokat egy külső cég végezte. Feladatait két részszámlában érvényesítette. Az első számla a pályázat beadásához kapcsolódott, a második számla a pályázati pénz kézhezvételéhez kötött. A gépet megvásároltuk és használatba vettük, aktiváltuk. A második számla később került hozzánk. Ez ráaktiválható a beruházásra, vagy költségként kell elszámolni?
5. cikk / 6 Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás
Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
6. cikk / 6 Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása
Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
