1. cikk / 148 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése
2. cikk / 148 Mikor telephely a bérbe adott ingatlan
3. cikk / 148 Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél
A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?
4. cikk / 148 Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél
Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.
5. cikk / 148 Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása
6. cikk / 148 Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?
7. cikk / 148 Részmunkaidősök beszámítása a létszámba
Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."
8. cikk / 148 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
9. cikk / 148 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
10. cikk / 148 Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke
Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára – különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében – gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?