8 talált cikk a biztosítási díj , gépjármű , szerző kifejezésre

Kérdés: A gépjármű tulajdonosa hogyan számlázhatja tovább a biztosítási díjat az üzembentartónak?

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?

Kérdés: A baleseti adó könyvelésével kapcsolatban többféle állásponttal találkozhatunk. Egyes vélemények szerint ez a tétel – mivel a biztosító számláján elkülönítetten megjelenik – adóként könyvelendő. Más értelmezésben, teljes összegében biztosítási díjnak tekintendő. Önök szerint mi a helyes eljárás?

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?