13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyesület támogatása szponzori szerződéssel
Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
2. cikk / 13 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
3. cikk / 13 Tanulmányi szerződés felbontása, követelés
Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
4. cikk / 13 Áramszámla könyvelése, ha az egyenlege nulla
Kérdés: Az áramszámlán szerepel a Számla összesen sorban a kiszámlázott áramdíj áfaalap és áfa megbontásban. A következő sorban a felhasznált támogatás, akció, túlfizetés, garantált szolgáltatás megjelöléssel a teljes számla összege mínuszként levonva. Így a fizetendő összeg nulla. A számlát ilyen esetben hogyan kell könyvelni?
5. cikk / 13 Beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés: Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, az adóév utolsó napján középvállalkozónak minősülő részvénytársaság a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján vehet-e igénybe beruházási adóalap-kedvezményt, figyelemmel a tulajdonosi összetételre [Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése], és az értékhatárra is [Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése], ha a részvénytársaság 2008. évben saját részvényként szerezte meg egyetlen jogi személyiségű részvényese valamennyi részvényét 2008. 01. 01. napjára visszamenő hatállyal? Ennek eredményeként jogilag 2008. 01. 01. napján a részvénytársaságnak kizárólag magánszemély részvényesei voltak, illetve vannak. Kérdés, hogy a Tao-tv. 2008. adóévre hatályos rendelkezése alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt igénybe vehetik-e?
6. cikk / 13 Támogatás beszámítása a 7 M Ft-os felső határba
Kérdés: Családi gazdálkodók esetében, ha az éves árbevétel személyenkénti lebontásnál meghaladja a 7 M Ft bevételt, ez a bevétel támogatás nélkül vagy támogatással értendő? Tehát a támogatások összege (területalapú támogatás stb.) beleszámít-e a 7 M Ft felső határba? Ha meghaladja a 7 M Ft összeget a bevétel, akkor megszűnik a családi gazdaság státusa?
7. cikk / 13 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
8. cikk / 13 Lízingdíj fizetésére adott "támogatás"
Kérdés: Ügyfelem nagy értékű gépre kötött operatívlízing-szerződést. Mivel a futamidő alatt a gép többször meghibásodott, hosszú ideig használhatatlan volt, szóba került a szerződés felbontása. Azért, hogy a lízingszerződés továbbra is fennmaradjon, az a cég, amelytől a lízingbeadó a gépet vásárolta, pénzbeli támogatást ad ügyfelemnek, amelyet kizárólag a lízingdíj kifizetésére lehet fordítani. Amennyiben a szerződést mégis felmondanák, akkor a teljes támogatási összeg visszafizetendő. Milyen bevétel ez a "támogatás"? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül ez a magatartás? Számlázandó?
9. cikk / 13 Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból
Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
10. cikk / 13 Tanulmányi szerződés felbontása
Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
