Bérmunka értelmezése

Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő eszközeivel, a megrendelő telephelyén. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem bérmunka, hanem termék-előállítás, amelyet nem bérmunkaszerződés alapján végez a megbízott, inkább tekinthető munkaszerződésnek. (Ez viszont veszélyes feltételezés!)Visszatérve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...étolaj késztermék. Válaszunkban nem tudják értelmezni a kereskedelmi és vendéglátóegységekre vonatkozóan adott elszámolást sem.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Észrevételeire válaszunkat azzal kezdjük, annak eldöntése, hogy a tartályokban érkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] ...Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokravaló alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15.) bizottságirendeletet (de minimis rendelet) – többek között – nem alkalmazhatja aSzerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.