11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Széchenyi-hitelkeretre kapott támogatás
Kérdés: A Széchenyi-kártya-konstrukcióhoz kapcsolódó de minimis támogatás egyszeres könyvvitelben történő helyes elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. Vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó 3 éves Széchenyi-hitelkeretére vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi díj támogatástartalma határozat szerint kb. 1 500 000 Ft. Mi ennek az összegnek a helyes elszámolása (bevétel-költség)? Milyen összefüggésben van ez a hitelkeret kihasználtságával? Van-e jelentősége annak, hogy a hitelkeret 3 évre szól? Mit változtat, ha a de minimis támogatást átmeneti támogatássá minősítik?
2. cikk / 11 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
3. cikk / 11 Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség
Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
4. cikk / 11 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
5. cikk / 11 Ingatlan adásvételének számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
6. cikk / 11 Kamatmentes kölcsön
Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
7. cikk / 11 Tagi kölcsön az evába való belépéskor
Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.
8. cikk / 11 Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása
Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
9. cikk / 11 Szövetkezeti tagi kölcsön kamata
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?
10. cikk / 11 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
