46 cikk rendezése:
11. cikk / 46 Követelések engedményezése, tartozásátvállalás
Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
12. cikk / 46 Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)
Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
13. cikk / 46 Beruházás alvállalkozókkal
Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
14. cikk / 46 Faktorálás garanciával
Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
15. cikk / 46 Ingatlanforgalmazás: első értékesítés
Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?
16. cikk / 46 Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása
Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
17. cikk / 46 Ingatlanforgalmazás: első értékesítő
Kérdés: Egy ingatlanforgalmazó társaság lakóingatlant értékesített egy másik ingatlanforgalmazó társaságnak. Mivel az ügylet az építés befejezését követő első értékesítésnek minősült, ezért az értékesítő társaság felszámolta az áfát. A vevő ingatlanforgalmazó társaság a lakóingatlant továbbértékesítési céllal vette meg, ezért a rá áthárított adót levonásba helyezte. Helyesen járt-e el a beszerző? Általánosságban: milyen esetekre kell alkalmazni az áfatörvény 33. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt áfalevonási tiltást?
18. cikk / 46 Adásvétel birtokba adás nélkül
Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
19. cikk / 46 Zálogházi tevékenység könyvelése
Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?
20. cikk / 46 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?