Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben az "A" kft. van. Feladata az, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés alapján, a Cégtörvény szerinti változásbejelentési kérelemmel kérje meg a Cégbíróságot, hogy a tulajdonosváltozást a cégjegyzékben vezesse át, a magánszemély tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósulásához kötött). Az üzletrész-értékesítés bizonylata a Ptk. előírásainak megfelelő adásvételi (üzletrész-átruházási) szerződés, amelynek tartalmaznia kell az üzletrész ellenértékét, függetlenül attól, hogy azt a vevő részletekben fizeti meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] A másodfokon eljáró bíróság jogerős határozata alapján egyértelmű, hogy a kft. az üzletrész 2016. évi értékesítésekor jogellenesen járt el, és ezért kell az eredeti állapotot visszaállítani.Ha viszont a kft. 2016-ban nem a hatályos jogszabályi előírások szerint járt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Pótbefizetés után üzletrész értékesítése

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az X kft. által teljesített pótbefizetési kötelezettségetnem lehet követelésként kimutatni, mivel az nem teljesíti a számviteli törvény29. §-a (1) bekezdésében a követelésekre előírt feltételeket. A kft. általteljesített pótbefizetést – a pénzmozgással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.