Magánszemély elengedett kölcsöne

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
Részlet a válaszából: […] Ahogyan a kérdésben is szerepel, az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként -, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...ruházzák fel az adóztatás jogával. Jellemzően egyébként olyan külföldi magánszemélyek rendelkeznek Magyarországon tartós befektetési szerződéssel, akik korábban itthon bírtak adóügyi illetőséggel. Életszerű, hogy a számla tulajdonosa a hosszú várakozási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...is!)Ezek után a kérdésekre a válaszok:Az "Y" kft. volt tulajdonosai az "X" kft.-nek az adókkal csökkentett összeget a Ptk. szerinti kölcsönszerződéssel kölcsönadhatják. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsönadott összegen túlmenően legalább azt, hogy "X" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezhet. A kamatjövedelem keletkezhet lejáratkor (elérési szolgáltatás címén), vagy a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárlásakor (maradékjog címén). A kamatadó mértéke 15%, melyet a biztosító von le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélytől vagy nem magánszemélytől történik a visszavásárlás. Ez alapvetően abból a szempontból fontos, hogy a társasháznál a szerződésen túlmenően milyen bizonylat támasztja alá a gazdasági eseményt!)A kérdésben is hivatkozott, a NAV 2014. évi 28. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével adható meg. A hivatkozott előírás tételesen felsorolja, hogy az Szja-tv. szerint milyen kamat, hozam minősül kamatjövedelemnek, az honnan és miből származhat. Ezek között nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: a tag kamat miatti követelésével történő törzstőkeemelés nem kezelhető azonosan az eredménytartalékból történő tőkeemeléssel.A válaszadó – válasz előtti – javaslata az, hogy a tagi kölcsön utáni kamatot fizessék ki, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...szerint – adókötelessé tette azingatlan bérbeadását is. Az Áfa-tv. értelmező rendelkezése szerint bérbeadásnakminősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyébjogviszony is, amelynek tartalma alatt a jogosult az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Munkáltatói kölcsön feltételei

Kérdés: Nem kedvezményezett munkáltatói kölcsön 2004-től milyen feltételekkel adható a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...A kamatkedvezményt a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani.Ha a kifizető a magánszeméllyel a hitelszerződést 2003. november 30-áig megkötötte, akkor a hitel futamideje alatt, de legfeljebb 2005. december 31-ig keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...66. §-ának (1) bekezdése alapján kamatnak minősül a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a kamat a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. A kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
2