Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...faktoringszerződéssel kapcsolatos előírásokat az új Ptk. 6:405.-6:408. §-ai tartalmazzák. (A korábbi Ptk. erre vonatkozóan nem tartalmazott szabályokat, bár a gyakorlatban sokszor lehet találkozni vele.) Az új Ptk. indokolása szerint: idetartozhat például valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...K 454), és amelynek összegében a bérbeadóval szemben kötelezettsége keletkezik.Amennyiben a kérdésben szereplő vállalásokat rögzítő szerződésben abban állapodnak meg, hogy a kft. követelését a bérbeadó által számlázott bérleti díj összegében, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékban részesülő magánszemély belföldi illetőségű. Az olyan országból származó osztalék esetében azonban, amellyel nincsen szerződésünk a kettős adóztatás elkerüléséről, 5 százalék adót akkor is be kell fizetni, ha ott 15 százaléknál több adót vontak le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.