9 talált cikk a céltartalék , térítés , szerződés kifejezésre

Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által - a tranzakciót terhelő - vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó - biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével - az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?

Kérdés: A cégcsoport egyik tagja kezességet vállalt a cégcsoport másik tagja által felvett folyószámlahitel biztosítékaként. A folyószámlahitel lejáratát követően az adós a hitel összegét nem tudta visszafizetni. Év közben felszámolási eljárás indult az adós ellen. A hitelintézet a felszámolási eljárást megelőzően értesítette a kezességet vállaló céget, hogy kezesi kötelezettsége esedékessé vált. A hitelintézet a felszámolási eljárás megindulásakor a felszámoló felé is bejelentette a folyószámlahitel-követelését. Hogyan kell kimutatnia a kezességet vállaló cégnek a bank értesítése alapján érvényben lévő kezességvállalási kötelezettséget, mivel azt a hitelintézet a mérleg fordulónapja előtt már érvényesíteni kívánta? Figyelembe kell-e venni azt a tényt, hogy az adós felszámolása december 31-én már folyamatban volt, és a hitelintézet a felszámoló felé is benyújtotta hitelezői igényét erre az összegre, amelyet a felszámoló visszaigazolt?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?