Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...az eszköznek az állományból történő kivezetésével szűnik meg teljesen.)A költségek fedezetére kapott támogatásnál a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatást– milyen, konkrétan körülírt tevékenység költségeinek a részbeni (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] ...csak a megvalósítási időszak végét követően kapcsolhatók az egyes eszközökhöz, esetleg szolgáltatásokhoz, ha a támogatási szerződésből egyértelműen az nem állapítható meg.A támogatott tevékenységek, beszerzések elkezdődtek, remélhetően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kutatás-fejlesztés költségei támogatásának elszámolása

Kérdés: A cím szerinti témával részletesen foglalkozik lapjuk 175. számában a 3670. kérdésre adott válasz, amely azt tartalmazza, hogy amíg a projekt ténylegesen felmerült közvetlen költségei nem haladják meg a kapott támogatás összegét, addig nem aktiválhatók a közvetlen költségek, azok összegével a támogatás halasztott bevételét kell csökkenteni. Ez az elszámolás az Szt. mely előírásából következik, illetve miért tér el az elszámolás a támogatásból beszerzett eszközök elszámolási szabályaitól, ahol a teljes bekerülési értéket aktiválni kell, nemcsak a támogatással ellentételezett összeget? (A két elszámolás eredményre gyakorolt hatása ugyan azonos, de eltérő eszközértéket és passzív időbeli elhatárolásokat eredményeznek.)
Részlet a válaszából: […] ...akkor számolható el a tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó támogatással azonos módon, ha a támogatóval kötött megállapodásban (szerződésben) azt a támogató fejlesztési célú támogatásnak minősítette.A kísérleti fejlesztéshez kapott támogatást akkor kell az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...aktív időbeli elhatárolásként mutassa ki a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.A támogatás pénzeszközeinek mozgását elsődlegesen a támogatóval kötött szerződés, megállapodás előzi meg. Ha ebben a szerződésben külön-külön rögzítik a felhalmozásra (tárgyieszköz-beszerzésre),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Látványcsapatsport támogatása költségek ellentételezésére

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportfejlesztési program keretében egy cégtől együttműködési megállapodás alapján látványcsapatsport-támogatás céljából személyi jellegű ráfordításai ellentételezésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A szövetség által kiadott határozat a 2013-2014-es sportszezonra szól. A támogatásintenzitás 50%-os. A határozat szerint az összes személyi jellegű ráfordítás 30 millió Ft, ebből önerő 15 millió Ft, a támogatás összesen 15 millió Ft. 2013. évben a nonprofit kft. személyi jellegű ráfordításként 12 millió Ft-ot számolt el, mellyel szemben a szezonra megítélt 15 milliós támogatásból 14 millió Ft-ot kiutaltak számunkra. A felmerült 12 millió Ft ráfordítással szemben 12 millió Ft egyéb bevételt számoltunk el 2013. évre vonatkozóan, 2 millió Ft-ot időbelileg elhatároltunk 2014. évre. Helyesen jártunk-e el? A ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás könyvelése esetén is figyelembe kellett volna-e vennünk azt, hogy a támogatás intenzitása 50%-os, azaz a 12 millió Ft felmerült ráfordítással szemben 2013. évben csak 6 millió Ft kapott támogatást számolhattunk volna el, és 8 millió Ft-ot kellett volna időbelileg elhatárolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. Tekintettel arra, hogy támogatást a költségek 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] ...z) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződésben, a civiltörvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Támogatások elszámolása

Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...jól érzékelteti. Ennek feloldásaérdekében a felmerült kérdések sorrendjében válaszolunk, igyekszünk feloldani atámogatási szerződésekben részletezett költségelszámolás és a számvitelielőírások közötti ellentmondást.Az adatfeltöltést, a tesztelést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében. AGVOP-támogatás a költségvetési törvény alapján nyújtható, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2