6 talált cikk az elszámolási időszak , bevétel , euró , szerződés kifejezésre

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?