Szakfeladat ellátása – 40%-os adómérték?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.
Részlet a válaszából: […] ...szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, amelyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz, és az Alapból finanszírozott ügyelet díját a nonprofit kft. felé számlázó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszából: […] ...összes bevételből történő levonása után maradó összeg a magánszemélyek adózott bevétele, amelyet a tagok között a társasági szerződés szerint végzett munka (személyes munkavégzés) arányában indokolt megosztani. Ha a kültag személyes munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen a nyitó mérlegben nem szerepelhetnek.A nyitó mérlegben a saját tőkét meg kell bontani elemeire.Jegyzett tőke a társasági szerződés szerinti cégjegyzékbe bejegyzett tőke (vagyoni betét).Tőketartalék akkor állítható be a nyitó mérlegbe, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...üresen marad.Nagyon lényeges feladat a különbözeti alapon megállapított saját tőke elemeire való megbontása.Jegyzett tőke a társasági szerződés (alapító okirat) szerinti, a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke (vagyoni betét), a nyitó mérlegbe az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet a saját tőke, amely negatív előjelű is lehet.A saját tőkét azonban meg kell bontani elemeire.Jegyzett tőke a társasági szerződés szerinti, cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke (vagyoni betét), az így dokumentált összeg állítható be a nyitó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel megszerzése időpontjának. Akkor lenne lehetséges a 2012. évi elszámolás (a katára való átállás miatt is), ha a támogatási szerződésben a támogatás teljesítési dátumaként 2012. év szerepelne (de ekkor a pénznek is meg kellett volna 2012-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Szabadúszó színész kata-választása

Kérdés: Szabadúszó színész, aki több színházban, több darabban játszik, szinkronizál, reklámokban, filmekben szerepel, és nem látja előre a bevételei eloszlását a megrendelők közt, hogyan választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adózását? Amennyiben megkap egy nagyobb szerepet, a próbaidőre és a fellépésekre kapott bevétele elérheti az adott színházban az 1 000 000 Ft-ot, hogyan kerülhetné el a vélelmet, hogy munkaviszonyt leplez? Nem szeretne egyik színháznak sem elköteleződni, azaz alkalmazásában állni. Félő, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-a lehetetlenné teszi az amúgy számára kedvező adózás választását.
Részlet a válaszából: […] ...az egymillió forintot meghaladja, akkor valószínűsíthető, hogy az adott színház esetében az adóhatóság vizsgálni fogja, hogy a szerződéses viszony valójában munkaviszonyt leplez-e. A kérdésben szereplő tényállás alapján egy adóhatósági vizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.