8 talált cikk a pénzbevétel , adózás , szerződés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?

Kérdés: Betéti társaságunk bizományba – értékesítés céljából – átvesz árukészletet. A megbízóval negyedévenként számolunk el. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni?

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?