Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a kifizetőnek a jövedelem bruttósításával!).A kérdésben nincs utalás arra, hogy a felbruttósított jövedelem után a kifizető a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást bevallotta-e? Erről sem szabad elfeledkezni.A munkavállaló M-es lapján a 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, illetve a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni. Ez a változás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. A munkáltatót terheli a jövedelem egésze alapján 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás. [Mivel a kata hatálya alá tartozó mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,– a 1,5% munkaerőpiaci járulék.A bt. a munkabér után megfizeti 2018-ban a 19,5% szociális hozzájárulási adót. Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...és be kell fizetni. A "kamatként" elszámolt teljes összeg járulékalapot képező jövedelem, amely után a társaságot 27 százalék szociális hozzájárulási adó terheli.Ha a kölcsönt nyújtó tulajdonos nem a zrt. alkalmazottja, akkor nem minősül biztosítottnak, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek összege havi 6660, naptári naponként 222 forint.A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles, kivéve azt, aki– az adóévet megelőző évben az Szja-tv. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni). A korábbi 27 százalékos tb-járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.