Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a szokásos piaci ár meghatározására atranszferárakról szóló irodalomban alkalmazott módszereket fogalmazza meg a 3.§ 9. pontjában. Részvényeknél a módszerek közül a következő jöhet számításba:a) az összehasonlító árak módszere (Szja-tv. 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Részvényértékesítés

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdoni részesedést jelentő részvényt értékesít (a részvény nem tőzsdén jegyzett). Részvények névértéke: 30 M Ft, beszerzési értéke: 31 M Ft, eladási ára: 2 M Ft. Van-e társaságiadó-vonzata a részvényeladásnak?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült költségnek. Emellett, haaz eladó és a vevő kapcsolt vállalkozás (ez vizsgálandó a részvény vételekoris), akkor a szokásos piaci ár és az eladási ár különbözetével a Tao-tv. 18.§-a szerint módosítani kell az adólapot. Növelni kell, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján] a szövetkezetnél adózás előtti eredményt növel az így elszámolt veszteség, mivel a részvény eladási ára nem éri el a szokásos piaci ár 90 százalékát (az adott esetben joggal feltételezve, hogy az a névérték 117 százaléka).A magánszemély tagnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz elidegenítése következtében elszámolt bevétel nem éri el az elidegenítéskori szokásos piaci ár 90 százalékát.A kérdéses esetben nyilvánvalóan azt kell mérlegelni, hogy az eladási ár [500 E Ft] eléri-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az értékpapír beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja, illetve az értékpapír elidegenítése következtében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Kárpótlási jegy árfolyamvesztesége

Kérdés: A kárpótlási jegy értékesítésén elért veszteséget milyen esetben kell nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...két éven belül következett be, és vagy a beszerzési vagy az eladási ár, vagy mindkettő 10 százalékot meghaladó mértékben eltért a szokásos piaci ártól (Tao-tv. 18. §). Az elszámolt árfolyamveszteség, bevételt meghaladó ráfordítás azon része növelte az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...költségnek a készlet, immateriális dolog, tárgyi eszköz értékesítése, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát. Ilyenkor a számított nyilvántartási értéknek, készlet értékesítése esetén a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.