3 talált cikk az áruszállítás , kamat , társasági adó , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?

Kérdés: "A" kft. 18 M Ft hitelt vett fel a banktól, amelynek készfizető kezese "B" kft. "A" kft. a hitelt – pénzügyi nehézségei miatt – nem tudta fizetni, ezért a "B" kft.-nek kell azt a bank által megadott ütemterv szerint 2014-ben visszafizetnie. "A" kft.-nek 10 M Ft követelése van "B" kft.-vel szemben, amit a készfizető kezesség következtében kifizetett tőke és kamatteher megfizetése kapcsán meg akarnak szüntetni, illetve "B" kft. "A" kft. pénzügyi megerősödése esetén vissza kívánja fizettetni. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni az "A", illetve "B" kft.-nél? Milyen adó- és/vagy illetékvonzatai lehetnek a két társaságnál?

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?