Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...tevékenység folytatására.Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése arról szól, hogy szintén nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás az adóalany által üzletág-átruházás esetében. Az Áfa-tv. nem határozza meg, hogy mit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...azt a felmerülés üzleti évében kell elszámolni. Valójában a "klasszikus" időbeli elhatárolások sorolandók ide.A kérdés a folyamatos szolgáltatások számlázott ellenértékének elszámolására irányul, a kérdező szerint az időszakos elszámolás miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben:A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések között kell azegyszerűsített mérlegben kimutatni az áruszállításból, szolgáltatásteljesítéséből származó követeléseket (vevők), valamint a jogszerűen igényelt,de a mérlegfordulónapig pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosításijárulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az általamegfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri ahozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a alapján ha valaki a kötelezettelmegállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, atartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.A Ptk. előírása alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatásAz árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások, amelyeknek kifejezetten rendeltetése az árnak (a megrendelő, a szolgáltatást igénybe vevő vagy a terméket megvásárló által fizetendő összegnek) az alacsonyabb szinten tartása.Ilyen támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.