Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...melyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészében kifejti.Telephelynek minősül – többek között – a szolgáltatások nyújtása, amelyeket egy vállalkozás alkalmazottai vagy az általa e célra megbízott személyzet lát el, és az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...vett, a kutatásra, a kísérletifejlesztésre utalványozott, a társüzemek által – a K+F tevékenység körébetartozóan – végzett szolgáltatások közvetlen költségen számított értéke;– a K+F témához közvetlenül felhasznált, a K+F tárgyátképező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...szoftverhasználati díj elszámolható igénybe vett szolgáltatásként. E díjra az 1976. évi 2. tvr.-tv alkalmazni kell. Az 1976. évi 2. tvr. 11. cikk (2) bekezdése szerint ugyanis a "licencdíj" kifejezés azt a bármilyen jellegű térítést jelenti, amelyet irodalmi, művészeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Külföldről rendelt szoftver áfája

Kérdés: Cégünk egy nagy értékű szoftvert rendelt egy amerikai cégtől. A szoftvert CD-lemezen küldték meg, amit a VPOP elvámolt, és kivetette az áfát, de csak az adathordozó csekély értéke után. A szoftvervásárlás tekinthető-e olyan szolgáltatásvásárlásnak, amely az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének b) pontja alá tartozik? És mint ilyennél, ha a teljesítés helye belföld, akkor a vevőnek kell az áfát megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...csak a hordozót vámkezeli. Tekintve, hogy az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján szerzői jog átengedésénél a szolgáltatást saját nevében megrendelő az adófizetésre kötelezett, a jog értéke utáni adófizetési kötelezettséget önbevallással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.