Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatadónak az eladó társaság felé számláznia kell a kitermelés értékét, amelyet az eladó társaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, majd az értékesítés elszámolt közvetlen költségeként kell kimutatnia.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...áfásan). Az "A" társaság a bérleti díjat számlázza, és áfa nélkül árbevételként számolja el, a "B" társaság pedig az igénybe vett szolgáltatások között költségként, az áfát – feltételezve az adóköteles tevékenységet – levonásba helyezi.A másik lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. Az adásvétel során azonos értékek cserélnek gazdát, az eladott áruval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Nyílt végű pénzügyi lízing lezárása

Kérdés: A kft. 2014 júliusában nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett egy személygépkocsit 36 hónapos futamidővel. A lízingdíjak áfája nem került levonásra. 2015 júliusában a lízingbe vevő kérésére, a lízingbe adó ajánlata alapján a teljes összeget kifizettük, a szerződést lezártuk. Vételi jog alapján az akkori ügyvezető megszerezte a személygépkocsi tulajdonjogát. A 448. számlának Követel egyenlege van a lezárás előtt. A lezárási ajánlat összegét átutaltuk. Ha ezt lekönyvelem, az egyenlege nulla lesz. A 6643. számú válaszuk szerint a birtokbaadást módosító számla könyvelése: T 448 – K 161. Ez esetben a 448. számla egyenlege nem lesz helyes. Mi a könyvelési tétel? A módosító és a kezelési költséget tartalmazó számlák nem tartalmaznak áfát, a lezáráskor pedig ezeket is megfizettük. A vételi jogot gyakorló ügyvezetőnek vagy a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? A Tao-tv. szerint elismert a lezárással kapcsolatos költség, ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell számítani, még személygépkocsi lízingje esetén is, mivel az Áfa-tv. értelmezése alapján a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni, amely előzetesen felszámított áfa a lízingbe vevőnél levonható, a másik része a lízingdíjnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti a követelés szerinti adós fizetési kötelezettségét, tényleges pénzügyi rendezését megelőzően. A termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző szervezet likviditási helyzete az, ami befolyással lehet arra, hogy él-e az adott szervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Késztermék átadása csere keretében

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...barterügyletnek sem (nem az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékének azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással történő kiegyenlítéséről van szó).A kérdésben két (illetve három) ügyletről van szó. A kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...át abérbevevő-vevőhöz). Ez esetben a bérbeadó az általa számlázott bérleti díjatárbevételként, a bérbevevő pedig az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött számolja el. (Ha az áfát felszámították, akkor a bérbeadó fizetendőáfát, a bérbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Követelésbehajtás

Kérdés: A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.
Részlet a válaszából: […] ...összeget a követelésbehajtóval szembenikövetelésként: T 368 – K 311 (60 egység), a követelésbehajtó számlájátigénybe vett szolgáltatásként és általában levonható áfaként: T 529, 466 – K368 (12+3 egység), majd a ténylegesen átutalt összeget: T 384 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] ...vállalta, a céltartalékot a garanciális kötelezettségmegszűntével fel kell oldani. [Gyakorlatilag a garanciával történő értékesítés,szolgáltatásnyújtás üzleti évének végével kell megképezni (az analitikábanügyletenként kimutatni), és a következő év végével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
1
2