Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az Szt. szerinti követelés szélesebb körű, mint az Áfa-tv. szerinti követelés. Az Áfa-tv. szerint csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett követelés sorolható ide (ezen követelések foglalnak magukban fizetendő áfát is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó behajthatatlan követelések áfájának adóalap-csökkentő tételként való számításba vételével a Számviteli Levelek 410. számában a 7998. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Grafikai dokumentálási szolgáltatás minősítése

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. A megbízó – akérdésben leírtak szerint – terméket vásárolt, amely az ő kizárólagos tulajdona,amelyet a kivitelező vállalkozó a megbízó felé értékesített (árbevételkéntszámolt el). Ezt a terméket az immateriális javak között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Számla kiállítása részszámla után

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...részteljesítésről kell kiállítani,az elismert, elfogadott értékben. Mikor lehet részteljesítés? A Ptk. 285. §-a szerint, ha aszolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni.Termékértékesítés esetén ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.