Egész éves biztosítási díj bizonylata

Kérdés: 2012. év során a biztosítótársaságok "tömegesen" álltak át arra, hogy a gfb és casco díjáról az eddigi negyedéves/havi számla helyett a biztosítási kötvény hátoldalára számviteli bizonylatot nyomtatnak, ezen pedig feltüntetik az egész éves biztosítási díjat a fizetési esedékesség szerint. Hogyan kell ezt a számviteli bizonylatot könyvelni? Elő kell írni kötelezettségként? Vagy nem kell? Elegendő a fizetéskor a kifizetés bizonylata mellé tennünk a számviteli bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés. A biztosítási díj nem – a klasszikus értelemben vett – termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, ezért azt nem terheli áfafizetési kötelezettség, így azt az eddigiek során sem kellett számlázni.A kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...az így állományba vett összeget egyéb ráfordításkéntelszámolni (T 8631 – K 261).A jégkár miatt kapott kártérítés nem tevékenység,szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés ellenértéke, így abból vagy arrafelszámítottan áfafizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben foglaltakra a következőkválaszolhatók:A gépjárműadó-törvény (Gjt.) 17/B. §-ának (1) bekezdésealapján az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerintitulajdonosa, a pénzügyi lízingbe adott személygépkocsinál a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.