11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Közös költség bizonylata
Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
2. cikk / 11 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
3. cikk / 11 Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás
Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő szolgáltatási egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
4. cikk / 11 Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása
Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
5. cikk / 11 Étkezési térítési díjak számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk óvodát tart fenn, amely konyhát is üzemeltet. A konyha értékesítésből származó bevétele meghaladja az 5 millió forintot, így áfaköteles. Az étkezési díjak számlázása manuálisan történik az élelmezésvezető által, és utólag az önkormányzathoz történő beérkezése után rögzítjük a pénzügyi programunkban, amellyel egyúttal az áfaanalitikát is vezetjük. Jelenleg a térítésidíj-számlákat jogcímenkénti bontásban – összesítő bizonylat készítésével – egy összegben visszük be a pénzügyi programba, vételezem be a pénztárba. Ez így megfelel az Áfa-tv. előírásainak, vagy minden, az óvoda élelmezésvezetője által kiállított egyszerűsített számlát egyenként újból kellene rögzíteni? Ha én vagyok a pénztáros, összeférhető-e ezzel az, hogy a készpénzes számlákat a pénztárbizonylatokon én érvényesítem?
6. cikk / 11 Bankkártyával történő fizetés elszámolása
Kérdés: Készpénzes számlák bankkártyával történő kifizetését hogyan kell könyvelni?
7. cikk / 11 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
8. cikk / 11 Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban
Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
9. cikk / 11 Ismételt letétbe helyezés, közzététel
Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
10. cikk / 11 Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba
Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?