Szoftverapplikáció használati díjának áfamentessége

Kérdés: Cégünk futárpostai szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A kézbesítések során, a szerződött partnereink megbízásából a címzettektől az utánvéteket készpénzben és bankkártyával is beszedjük. A bankkártyás fizetések lebonyolításához igénybe veszünk egy szoftvert, mely egy applikáció segítségével teszi lehetővé a bankkártyás fizetést a saját tulajdonunkban lévő eszközökön. Acég, amely működteti számunkra a szoftvert, mely lehetővé teszi a futárjaink számára a bankkártyás fizetési módhoz kapcsolódó applikáció használatát, számunkra utólag, az applikáció használata mértékében, "terminálbérleti díjként" számlázza le a szolgáltatását. A szolgáltatás mértékének alapját az képezi, hogy adott hónapban, adott munkanapokon hány futár használta az applikációt. Abban kérném az állásfoglalásukat, hogy a szolgáltató jogosult-e ezen szolgáltatását áfamentesen számlázni felénk?
Részlet a válaszából: […] ...adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése (9. § – 12. §), szolgáltatásnyújtása (13. § – 14. §) után. Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat (dokkhasználati díj, anyag, bér, bérjárulékok, igénybe vett szolgáltatások stb.) elsődlegesen áfásan a felmerüléskor az 5. számlaosztály számláin kell – az általános előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...közösköltség-hozzájárulást tehát nem kell számlázni, nem kell áfát felszámítani erre (nincs termékértékesítés, nincs szolgáltatásnyújtás).A társasháznak mint önálló jogi személynek bevételei és költségei, ráfordításai vannak, amelyeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...áfa nélküli összege víz-, áram-, gázdíj esetében eladott áruk beszerzési értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: A gépjármű tulajdonosa hogyan számlázhatja tovább a biztosítási díjat az üzembentartónak?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolnia, akit a jogszabály a biztosítási díj megfizetésére kötelez (T 563 – K 454).A biztosítási díj nem termék, nem szolgáltatás, így a továbbszámlázás lehetőségét az Áfa-tv. sem teszi lehetővé.Feltételezhetően a gépjármű-tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Kiserőmű által előállított áram

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?
Részlet a válaszából: […] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 140. §-ának (1) bekezdése alapján a felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerinti, a villamosenergia-rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza (lényegében hasonló módon fogalmaz a Htv. is).Hogy a kérdésben leírt konstrukcióról véleményt lehessen kialakítani, a konstrukció ellentmondásait kell tisztázni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Közös költség elszámolása

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?
Részlet a válaszából: […] ...társaság által év közben a költségvetési terv alapján fizetett közös költséget nem szabad az igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolni, azt a társasházzal szembeni követelésként kell kimutatni (T 368 – K 384).A közgyűlés hatáskörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Cégautóadó ingyenes használat esetén

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
Részlet a válaszából: […] ...díj, atevékenységgel arányos autópálya-használati díj is) a költségnemszámlákonelszámolhatók (az adott esetben az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött). Ha ezen igénybevételért külön nem kell fizetni, akkor azt térítésnélkül kapott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
1
2