Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...jellemző, hogy a 2016. évben kiállított számla részben 2016. évi, részben 2017. évi teljesítésről szóljon. Jellemzően különböző szolgáltatásokról szóló számlák lehetnek ilyenek. Ilyen lehet például a bérleti díjról euróban kiállított számla, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos adózási szabályai vannak!)Általános forgalmi adónál az eszközök átadása-átvétele nem tekinthető termékértékesítésnek, szolgáltatás-nyújtásnak, emiatt az áfát nem kell megfizetni, ha az adóalany (a kft.) jogutódlással (átalakulással) szűnik meg, és ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...86. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentes az adó alól a hitel, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése. Az Áfa-tv. nem nevesíti, hogy a hitel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesítetttermékek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Ateljesítés időszakában (üzleti évben) elszámolt értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a váltóbirtokosnak. Ahitelintézet a váltó leszámítolásakor váltóleszámítolási díjat számít fel,amelyet költségként az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Minden váltó átruházás útján forgatható. A váltóbirtokos aváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...szemben.Mindez azért fontos, mert a vagyoni helyzetről a mérleg nem ad megbízható és valós képet akkor, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás árbevételéhez kapcsolódó – áfát is tartalmazó – követelések nem a követelések között szerepelnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...által elismert devizakövetelésGazdasági társaságnál legjellemzőbb követelés a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés. Amennyiben az ellenértéket devizában számlázták, akkor az árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...választ ad.A hatályos Szt. előírása szerint: a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
2