137 talált cikk a készlet , könyvelés , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Kérdés: Megbízóm fürdőbelépőket szeretne értékesíteni online módon. Az online vásárláskor a sikeres fizetést követően a számlázz.hu program használatával a vevők számlát kapnak. A belépőt 90 napon belül használhatják fel a vevők, amikor a kapott QR-kód beolvasásával igénybe vehetik a szolgáltatást. Magánszemély vevők esetében csoportosan történne a számlák könyvelése árbevételre. Adószámlával rendelkező vásárlók esetében minden számlát egyedileg könyvelnénk árbevételként. Véleményünk szerint ez a gyakorlat megfelel a számviteli előírásoknak. Mivel a belépőjegyek 90 napig válthatók be, az év utolsó hónapjaiban vásárolt jegyek felhasználása átcsúszhat a gazdasági évet követő évre. A beléptetőrendszer adatai alapján nyomon követhető, hogy mennyi az eladott belépőjegyekből a felhasznált belépőjegyek száma és értéke, illetve év végén mennyi a fel nem használt belépőjegyek száma és értéke. Időbeli elhatárolással le kell-e könyvelni azoknak a belépőjegyeknek az értékét, amelyeket megvásároltak év végéig a vevők, de a fürdőszolgáltatást nem vették igénybe az adott évben?

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Kérdés: Energiakereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Kérdésünk az, hogy a villamos energiához kapcsolódó származási garancia – ami egy forgalmazható elektronikus tanúsítvány – beszerzésének, illetve értékesítésének könyvelése hogyan történik? Mivel kereskedőcég vagyunk, különféle piacokon szeretnénk beszerezni a származási garanciát, majd értékesíteni. Áfa kapcsolódik az értékesítéshez?

Kérdés: A társaság utalvány forgalmazásával foglalkozik. Ezt a tevékenységet nem ügynöki tevékenység keretében látja el, tehát nem számláz külön ügynöki szolgáltatást. Az utalványokat névérték alatt vásárolja meg és névértéken értékesíti. A partner az értékesített mennyiségre tekintettel ad el a társaságnak névérték alatt utalványt. Hogyan kell könyvelni ezt az üzletszerűen végzett utalványkereskedést, amikor az utalvány ténylegesen a társaság tulajdonába kerül, és a nyereséget a beszerzési és az értékesítési ár különbözetéből adódóan éri el?

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.