47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát
Kérdés:
Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!
2. cikk / 47 Leányvállalat nem szolgáltat adatokat
Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?
3. cikk / 47 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
4. cikk / 47 Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
5. cikk / 47 Anyavállalat munkavállalóival kapcsolatos költségek a leányvállalatnál
Kérdés: Munkavállalók az anyavállalatnál vannak. Együttműködési megállapodás rögzíti, hogy az anyavállalatnál lévő munkavállalók egy része kizárólag a leányvállalat feladatait látja el. Ezen munkavállalókhoz kapcsolódó alábbi költségeket közvetlenül viselheti-e a leányvállalat, ha a számla a leányvállalat nevére szól, és a kifizetésekhez kapcsolódó adó- és járulékterheket megfizeti: a képzés költségei (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás), külföldi kiküldetés (szállás, utazás, étkezés), mobiltelefon számlája, kávé-, vízfogyasztás.
6. cikk / 47 Interneten közzétett reklámszlogen
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
7. cikk / 47 Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: "A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírását kell alkalmazni" – írják a 4740. kérdésre adott válaszban. Helytálló-e ez a válaszadás, hogy az áfa megosztásánál figyelemmel kell lenni a kamatbevételre is?
8. cikk / 47 Csoportfinanszírozás az iparűzési adónál
Kérdés: Egy társaság több évvel ezelőtti megalakulása óta kizárólag úgynevezett csoportfinanszírozást végez, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont be) alpontja alapján pénzkölcsönnyújtásnak minősül. Az új Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hitel- és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Az új törvényben már nem szerepel a csoportfinanszírozás a kivételek között, és a csoportfinanszírozás is pénzkölcsönnyújtásnak minősül. A társaság más tevékenységet nem végez, de a csoportfinanszírozás révén jelentős bevételt realizál. Ebben az esetben a társaság üzletszerű tevékenységének minősül a csoportfinanszírozás, mely alapján a kft. pénzügyi vállalkozásnak tekinthető? A pénzügyi vállalkozásoknak nem az általános gyakorlat, hanem a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól alapján kell a beszámolójukat elkészíteniük. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy egy kizárólag csoportfinaszírozási tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) folytató gazdasági társaság tevékenysége alapján könyvvezetése és beszámolókészítése során a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet köteles-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás az MNB nyilvántartására kötelezett-e! Végső soron arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a társaság által a csoportfinanszírozás során keletkezett kamat és egyéb bevételei IPA-alapot képező bevételt képeznek-e vagy sem, és a megítélést milyen jogszabályi hivatkozással lehet alátámasztani?
9. cikk / 47 Külföldi személy telephelye
Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társaságiadó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
10. cikk / 47 K+F-használati, -hasznosítási jog közvetítése
Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében előálló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzésiadó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.