Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatások visszafizetésével kapcsolatosan jellemzően két lehetőség van. Az egyik, amikor a támogatást igénybe vevő a megkapott támogatás feltételeit nem vagy csak részben teljesíti, és ezért a támogató előírja a támogatás egészének vagy egy részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Általános iskola befejezésének támogatása

Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] A költségtérítés adózása, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket:A nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalók képzésen való részvétele iskolarendszerű képzésnek minősül. Az Szja-tv.-ben az iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítéséhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének zs) pontja szerintiadóalap-kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdése szerinti adókulccsalszámított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásábanállami támogatásnak minősül. Ahhoz, hogy a kedvezmény érvényesíthető legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye

Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
Részlet a válaszából: […] ..."Ha azonban az adókedvezmény alapjáulszolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészében alakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározottmegelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Családi gazdálkodás, közös őstermelés

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
Részlet a válaszából: […] A családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagja (ideértvea kiskorú családtagot is) őstermelői tevékenysége tekintetében a közösőstermelésre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni!A jövedelmet a közösen elért összes bevételből és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó kisvállalkozásnak minősül. A kis- és középvállalkozásiminősítést a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) alapján kell meghatározni. 2005. január1-jétől a Kkv-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, adóelőleg

Kérdés: Igénybe vehet-e a mikro- és kisvállalkozás a beruházás után kedvezményt, ha a beruházást 2000-ben kezdte, és 2001-ben helyezi üzembe?
Részlet a válaszából: […] ...a 2000. évi beszámoló adatait figyelembe véve mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (Kkv. tv.) alapján. Ez akkor teljesül, ha a vállalkozás árbevétele a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Társaságiadó-előleg

Kérdés: Hogyan és milyen határidővel lehet mentességet kérni a társaságiadó- és az osztalékadó-előleg fizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni, ha 2000. december 31-én az adózó mikro- vagy kisvállalkozásnak minősült a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény előírása szerint, és erről a 2001. február 15-éig esedékes adóbevallásban nyilatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.