Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre – egyértelmű előírás hiányában – a következő választ tudjuk adni:A kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz a Civil-törvény is).A hivatkozott előírások alapján lehet a konkrét kérdésekre válaszolni. Az alapítvány kaphatott devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében használnak majd fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Sportegyesület sporteszközeinek használata

Kérdés: Közhasznú sportegyesület nem egyesületi tagok részére bérleti díj ellenében meghatározott időtartamra lehetőséget biztosít az egyesület sporteszközeinek használatára. Ez vállalkozási tevékenységnek minősül? Közhasznú tevékenységével kapcsolatosan önköltséges áron sporttábort szervez. A beszedett táborozási díj vállalkozási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...és az alapító okiratban, alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;– a kizárólag közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú tevékenység – hanem minősül közhasznú szervezetnek, akkor a cél szerinti tevékenység -,ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;2. a közhasznú tevékenységet – ha nem minősül közhasznúszervezetnek, akkor a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatotttevékenységből származik;2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás,juttatás;3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba valóelhelyezése után a hitelintézettől, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentheti az adózás előtti eredményét (ami a kérdésbenfoglaltak szerint már e nélkül is veszteség) a K+F közvetlen költséggel. Hatámogatást is kapott a kutatáshoz, akkor adózás előtti eredménycsökkentésként atámogatással csökkentett közvetlen költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja]Az Szt. módosítása pontosítja és egyértelművé teszi, avisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást,véglegesen átadott-átvett pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve azegyéb ráfordítások között, mikor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. előírása szerint (1. számú melléklet 3. pont) a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg (pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás formájában egyaránt), amelyet olyan alapítványtól, közalapítványtól kap a magánszemély, amelyet 1993....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.