Gyártóeszköz Kínában, fejlesztési tartalékból?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet választ adni, mivel az Szt. nem ismeri a gépek esetében a résztulajdon-aktiválást. El kell tehát dönteni, hol történik a tárgyi eszköz aktiválása, és – ha 50-50%-ban finanszírozzák, akkor – hogyan történik annak elszámolása (hitelként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit is magában foglalhatta volna, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehetett volna a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházásnak – tömören – a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...adózási előírások [Eva-tv. 19. §-ának (4)-(7) és (9) bekezdései]:Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a bt.-nek az evaalanyiság megszűnése (2020. január 1-je) után a társasági adó alapjánál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség− a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...miatt fennálló kötelezettség együttes összegéből a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját az adóalany nem csökkentette a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével, akkor a nyitó mérlegben kimutatott – értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyitó mérleg és az azt alátámasztó leltár alapján kell augusztus 1-jével a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni.A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközöket, az immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Az eszközöket ismételten üzembe kell helyezni. Az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerinti árfolyamveszteség-elhatárolási lehetőség, szigorú feltételekkel.Valójában a beruházással megvalósult és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek (tartozások) mérleg-fordulónapi értékeléséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménykimutatásának az előző év oszlopa pedig üresen marad.A nyitó mérleg összeállításaA nyitó mérlegbe a leltár szerinti tárgyi eszközöket, az immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Az eszközöket újra üzembe kell helyezni, a piaci érték lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
2