14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés: Középvállalkozású kft. egyes új tárgyi eszközeire 2014-ben 50-70%-os támogatást kapott. A 2014-ben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető volt-e 2014-ben az adóalap-csökkentés? A beruházási adóalap-csökkentés esetén a következő években az értékcsökkenéssel az adóalap növelendő, a csökkentés pedig "0".
2. cikk / 14 K+F – Adóalap- és adókedvezmény
Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?
3. cikk / 14 Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék
Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
4. cikk / 14 Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék
Kérdés: Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
5. cikk / 14 Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál
Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor - a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy - a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
6. cikk / 14 Fejlesztési tartalék felújítás esetén
Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
7. cikk / 14 Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
8. cikk / 14 Fejlesztési tartalék mellett egyéb adóalap-kedvezmény
Kérdés: Az a kisvállalkozó, aki 2004-ben fejlesztési tartalékból valósított meg műszaki berendezések közé tartozó beruházást, igénybe veheti-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt?
9. cikk / 14 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
10. cikk / 14 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
