Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...az igénybe vett szolgáltatások költségei között stb.A kérdésben nincs szó arról, hogy azautópálya, az autópályához tartozó, külön tárgyi eszközként kimutatandótartozékok – mint a szalagkorlát, a vadháló, a fénytörő háló és az egyébautópálya-kiegészítők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, hogy egyértelmű legyen a rövidválasz: nem fogadható el. Az eszközök nyilvántartásba vételével kapcsolatosalapvető szabályokat az Szt. tartalmazza, és nem a Tao-tv. A Tao-tv.-t az Szt.rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Felújítás vagy karbantartás?

Kérdés: Hajókikötő és strand mederkotrására kaptunk fejlesztési támogatást. A mederkotrás felújítás vagy karbantartás? Ha felújítás, milyen amortizációs kulccsal kell a leírást elszámolni? Ha karbantartás, hogyan kell a fejlesztési támogatást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz a mederkotrás minősítéséből következik.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja alapján felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz (az adott esetben a hajókikötő, a strand medre) eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tetőszerkezet cseréje

Kérdés: A kft. a raktárépületét magasította, és ennek során a tetőszerkezetet is kicserélte. Az új tetőszerkezet kevesebbe került, mint a régi volt, tehát összesenjében nem növekedett az épület értéke. A munkák költségei hogyan számolhatók el? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...raktárépület belterületének növelése a falak magasításával a meglévő tárgyi eszköz bővítését jelenti, így annak költségeit az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja alapján beruházásként kell elszámolni, és az így elszámolt beruházási költséggel az Szt. 48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az Szt. 26. §-a tartalmazza a tárgyi eszközök közé történő besorolásra vonatkozó szabályokat, meghatározva – többek között – azt, hogy milyen eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzattól kapott támogatás valójában a megrendelt munka ellenértéke!) Ebből már az is következik, hogy a kht. könyveiben a tárgyi eszközök között (még beruházásként sem) nem mutatható ki sem az önkormányzati közutak, közterek értéke, sem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Használt tehergépkocsi motorcseréjének minősítése

Kérdés: Egy kft. 500 ezer forint + áfáért vásárolt egy használt tehergépkocsit. Egy év után motorcsere szükséges, 1 millió forint + áfa értékben. Felújításként kell-e elszámolni a jelentős összegű fődarab (motor) cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8-9. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést a felújításra, a karbantartásra.A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás elszámolása

Kérdés: Vendéglátóegység 2000 áprilisában nyitott, azt megelőzően a bérlő a bérleményt felújította. A felújítás költségét évi 6 százalékkal amortizáljuk. A felújítás áfáját visszaigényeltük. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...az, ha például az önkormányzattól bérelt földterületen, telken egy új épületet létesítenek, hoznak létre. Ez esetben ugyanis két tárgyi eszközről van szó, az egyik a földterület, a telek, a másik az épület. Mivel az épület megépítésének költségei nem növelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.