9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 9 Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele
Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
3. cikk / 9 Alvázra vásárolt plató és TIR-ponyva minősítése
Kérdés: A tehergépkocsi járóképes alvázára vásárolt plató és TIR-ponyva egyedileg minősíthető-e, és ha igen, de egy éven belül – a fokozott igénybevétel miatt – elhasználódik, akkor nem minősül befektetett eszköznek?
4. cikk / 9 Egyedi tárgyi eszköz fogalma
Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
5. cikk / 9 Személygépkocsi beszerzési értéke
Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)-(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
6. cikk / 9 Használtan beszerzett személygépkocsi
Kérdés: Társaságunk 2010-ben öreg, de üzemképes személygépkocsikat vásárolt, amelyeket néhány évig tervez használni, majd a forgalomból ki fogja vonni. A 100 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsi értékcsökkenését a Tao-tv. értelmében egy összegben el lehet számolni? Kötelező-e maradványértéket hagyni? A 200 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsit akkor is 14,5%-os értékcsökkenési leírással kell amortizálni, ha 2-3 év múlva a forgalomból ki lesz vonva?
7. cikk / 9 Igénybe vett szolgáltatás anyagfelhasználása
Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centíroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak javítás van?
8. cikk / 9 Tárgyieszköz-beszerzés áfájának visszaigénylése
Kérdés: Az áfabevallás 27. sorában kiemelendő a tárgyieszköz-beszerzés alap- és áfaösszege. Ebben a sorban csak a már aktivált tárgyi eszközök alapját és áfáját lehet kiemelni, vagy a folyamatban lévő, a még nem aktivált beruházásét is? A problémánk alapvetően abból adódik, hogy a tehergépjármű beszerzése például a III. negyedévben történt, aktiválni viszont csak a IV. negyedévben lehet. Így az egyik időszakban még nem, a másik időszakban pedig már nem vagyunk jogosultak az áfa visszaigénylésére.
9. cikk / 9 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?