29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
2. cikk / 29 Piaci érték megállapítása
Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?
3. cikk / 29 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
4. cikk / 29 Önálló tárgyi eszköz vagy felújítás?
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?
5. cikk / 29 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
6. cikk / 29 Szállodafelújítás költségeinek elszámolása
Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?
7. cikk / 29 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
8. cikk / 29 Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás
Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
9. cikk / 29 Felújítás-karbantartás elhatárolása
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?
10. cikk / 29 Alkatrészek felújítása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?