Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...követelmény – nem lehet kevesebb, mint a piaci érték. Ha a kft. a lakóingatlant rendeltetésszerűen használatba vette, akkor azt a tárgyi eszközök között kell kimutatnia. Ez esetben az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alkalmazandó, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...adó: T4792 – K 463-8;-készpénzben kifizethető osztalék: T 4792 – K 384, 381.Ha az osztalékot nem készpénzben kívánják kiadni, hanem tárgyi eszköz formájában, akkor is a fentiek szerint meg kell állapítani a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kell kezelni.Pontosították a negatív üzleti vagy cégérték értelmező rendelkezését. Elmaradt belőle a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értéke arányos csökkentésének kötelezettsége. Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdésből is látszik, hogy a kérdező nem ismeri a legfontosabb számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] ...a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadóval (2+5-6 = 30 000+17 745-1775) 45 970.A 8. sorba a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását meghaladó nettó értéke kerülhet. Feltételezhető, hogy a levezetésben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapját. Ezen adóalap megállapításakor csökkentő tétel volt (lehetett) a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha a bt. az evaalanyiság választásakor ezen eszközök könyv szerinti értékével csökkentette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját az adóalany nem csökkentette a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével, akkor a nyitó mérlegben kimutatott – értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménykimutatásának az előző év oszlopa pedig üresen marad.A nyitó mérleg összeállításaA nyitó mérlegbe a leltár szerinti tárgyi eszközöket, az immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Az eszközöket újra üzembe kell helyezni, a piaci érték lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...is kimutatják, számításba veszik (nemcsak a bt.-t terhelő adókat, de a munkabért és járulékait, az anyagok bekerülési értékét, tárgyi eszközeinek amortizációját, az egyéb költségeket). Amennyiben a bevétel összege meghaladja a tételesen kimutatott költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
2