10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nulla osztalékalap esetén jövedelemkivét?
Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?
2. cikk / 10 Egyéni vállalkozó osztaléka
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
3. cikk / 10 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
4. cikk / 10 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
5. cikk / 10 Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása
Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
6. cikk / 10 Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
7. cikk / 10 Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban
Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
8. cikk / 10 Egyéni vállalkozó öröksége
Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
9. cikk / 10 Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása
Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
10. cikk / 10 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.