8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Bérelt termőföldet más műveli (hipa)
Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?
2. cikk / 8 Őstermelő lakóhelyén iparűzési adó
Kérdés: Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek a lakcímén (mely székhelynek tekinthető) lévő településen nincs földterülete (és más gazdasági tevékenységet sem folytat ott), amelyen gazdálkodik, kizárólag más településen (mely telephelynek tekintendő), abban az esetben be kell-e jelentkeznie a lakcíme szerinti településen a helyi iparűzési adó alá, és az adó alapját meg kell-e osztania más vállalkozóhoz hasonlóan?
3. cikk / 8 Pingpongasztal vásárlása
Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenőidő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
4. cikk / 8 Iparűzési adó alapjának megosztása
Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
5. cikk / 8 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
6. cikk / 8 Iparűzési adó alapjának megosztása
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
7. cikk / 8 Iparűzési adó alapja: erdőművelés
Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
8. cikk / 8 A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál
Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
