Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző személyt foglalkoztat, akkor a biztosítási jogviszonyt terhelő társadalombiztosítási járulékot főszabály szerint meg kell állapítania és le kell vonnia. A külföldi vállalkozás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
Részlet a válaszából: […] ...4000 euró illeti meg (T 541 – K 471, 4000 euró). A 4000 euró munkabért – a munkabérből levonandóan – terheli:– 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék, azaz 740 euró (T 471 – K 463-1),– 15 százalék személyi jövedelemadó, azaz 600 euró (T 471 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Kifizetett prémium elszámolása

Kérdés: 2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?
Részlet a válaszából: […] ...értékelése alapján – név szerint -meghatározott és jóváhagyott prémiumnak megfelelő összeget és ennek – 2011.évben még – társadalombiztosítási járulékát, egyéb adó- és járulékát amérlegben a passzív időbeli elhatárolások között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
Részlet a válaszából: […] ...6. számúmelléklete E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulékalapja után.A Tao-tv. hivatkozott melléklete alapjánviszont a kérdésben szereplő számlázás nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Tanulószerződés szerinti juttatás

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Így nemmentesül az a járulékfizetési kötelezettség alól sem.A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásrakötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja, azaz a keresetként(bérköltségként) elszámolandó juttatás összege. Kapcsolódóan megjegyezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Ételek, italok tesztelése

Kérdés: Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett – megrendelésre – hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt 54 százalékos személyi jövedelemadó, továbbá az 54százalékos személyi jövedelemadóval növelt összeg után még 27 százaléktársadalombiztosítási járulék (ha munkavállalóról van szó), illetve 27 százalékegészségügyi hozzájárulás (ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Szakképzési hozzájárulás közhasznú nonprofit kft.-nél

Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...6.számú melléklete E) fejezet alapján megállapított kedvezményezett tevékenységellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulékalapja után [Szht. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja].Ez utóbbihoz kapcsolódóan – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...30. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. 5.§-ának (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme utántársadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosításijárulékot fizet. Az a foglalkoztató azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónaknem minősülő tagja (társas vállalkozó) után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalói járulékra is ki kell terjednie (a munkavállalóijárulék mértéke 2006. szeptember 1-jétől 1,5%), valamint atársadalombiztosítási járulékra is, ha 2007. évi kifizetés esetén nemmegfelelően állapították meg a 29%-on belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
2