Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] ...százalék, amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék 0,5 százalék);társadalombiztosítási járulékot fizet a társas vállalkozószemélyes közreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...30. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. 5.§-ának (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme utántársadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosításijárulékot fizet. Az a foglalkoztató azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járulékaielnevezéssel.Ne feledjük el, a minimum- és a tényleges járulékalapközötti különbözet után is a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot megkell fizetni, amelyet viszont az 56. számlacsoportban a bérjárulékok között(esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

A minimum- és a tényleges járulékalap közötti különbözet (szja)

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót terheli, a különbözet a magánszemélyrészére nem kerül kifizetésre.A járulékkülönbözet alapján fizetendő 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot a bérjárulékok között, a járulékkülönbözetalapján a magánszemélyt terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.