18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
2. cikk / 18 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
3. cikk / 18 Haszonélvezeti jog ingatlanon
Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
4. cikk / 18 Őrzőkutya tartása
Kérdés: Az őrzőkutya milyen bekerülési értéken szerepel a könyvelésben? Milyen esetben lehet elszámolni a költségeit? Ha ajándékba kapta a társaság, milyen dokumentum alapján kell nyilvántartani? Három kutya van.
5. cikk / 18 Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
6. cikk / 18 Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között
Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 18 Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)
Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
8. cikk / 18 Véglegesen átadott pénzeszközök
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
9. cikk / 18 Később kapott fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: Hogyan járok el szabályosan abban az esetben, ha a vállalkozás támogatás keretében szerzett be egy tárgyi eszközt? A beszerzés megtörtént 2005-ben, ezzel kapcsolatos értékcsökkenés folyamatosan elszámolásra került évről évre. A támogatás lehívása a szükséges időpontban megtörtént. A támogatás pénzügyi rendezése 2008-ban valósult meg. A tárgyi eszköz 33%-os értékcsökkenéssel került elszámolásra. A támogatást elhatároltuk 2007-ben, az erre az évre eső értékcsökkenés alapján a bevételek között elszámolásra került az arányos rész. Hogyan kell a fennmaradó támogatás elszámolását rendezni, ha 2005-2006-ban nem volt a bevételek között elszámolva az értékcsökkenéssel arányos rész, mivel nem volt elhatárolás sem? A támogatott eszköz értékcsökkenése ez évben kifut, de kevesebb, mint az elhatárolások között kimutatott támogatás összege. Önrevízióval a társasági adót rendezni kell 2005-2006-os évre, vagy 2008-ban a fennmaradó elhatárolást bevételként elszámolom, függetlenül attól, hogy a felmerült költség nem arányos a bevétellel?
10. cikk / 18 Állami támogatás miatti arányosítás
Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
