88 talált cikk az adó alapja , önellenőrzés , társasági adó kifejezésre

Kérdés: Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)
Áfaellenőrzés

Kérdés:

Cégünk kettős könyvvezetésben, elsődlegesen a 6–7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyvel. A saját termelésű készletek elszámolása mennyiségben és értékben is történik. A 2021. évi termelésű kukoricát 2022-ben értékesítettük, az elszállítása is ebben az évben történt. A tényleges átméréskor derült ki, hogy nincs meg a könyv szerinti készlet. 2021-ben nem számoltunk el kálót, valamint a szárítási, tisztítási veszteség elszámolása is téves volt. A káló elszámolása és a hozam módosítása után még normán felüli hiány elszámolása is szükséges, amelynek egy részét áthárítottuk a készletfelelősre. Ezeket a könyvelési tételeket 2022. évre könyvelnénk, mivel a jelentős hiba mértékét nem érjük el. Kérnénk a könyvelési tételek leírását: normán belüli hiány/káló elszámolása, 2021. évi hozam módosítása, normán felüli hiány elszámolása, áthárított kár könyvelése.

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?

Kérdés: Egy kft. a 2017. évi könyvelése során a megelőző, azaz 2016. évre vonatkozóan jelentősnek minősülő hibát tárt fel, a hibás könyvelések helyesbítése a 2017. évi könyvelésben szerepelt, emiatt 2017. évre háromoszlopos beszámoló készült. A hiba következtében a 2016. évre megállapított társaságiadó-alap közel 9 M Ft-tal magasabb lett. A 2016. évi 1629-es bevallás önellenőrzésének elkészítésére viszont a mai napig nem került sor. Az önellenőrzést most szeretnénk benyújtani. Ennek kapcsán felülvizsgáltuk a 2016-os év teljes könyvelését, amelyben 2015-ös évre vonatkozóan feltárt és lekönyvelt különbözeteket találtunk. A különbözetek következtében a 2015-ös év adózás előtti eredménye és a társaságiadó-alapja is kevesebb lett. A 2016-ban lekönyvelt előző évi differenciák teljes egészében a 2016-os év társaságiadó-bevallásában és beszámolójában jelentek meg, a 2016-os év eredményét érintették, 2015. évre önellenőrzés nem készült. A 2016-os beszámoló kétoszlopos. Ennek helyességét most, a 2016-ra beadandó önrevízió kapcsán ellenőriztük, és megállapítottuk, hogy a 2016-os évben feltárt, 2015-re vonatkozó hibák jelentősnek minősülnek, ugyanis a hibák és hibahatások a 2015. évi beszámoló mérlegfőösszegének 2%-át meghaladják (még az átfordítás utáni mérlegfőösszeg 2%-át is túllépik). Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy 2016. évre 3 oszlopos beszámolót kellett volna készíteni, a 2015-ös év társaságiadó-bevallását pedig az adóalap csökkenése ellenére muszáj lett volna önrevíziózni. Véleményünk szerint akkor járnánk el szabályosan, ha:
1. a 2016-os évből a 2016-ra lekönyvelt 2015-ös hibákat kiszednénk;
2. a 2015. év taobevallását önrevízióznánk;
3. a 2016. évre utólag 3 oszlopos mérleget készítenénk;
4. az 1. pontban kijött eredményhez a 2017-ben lekönyvelt, 2016. évre feltárt hibákat hozzákalkulálnánk;
5. végül ezután készítenénk el a 2016-os évre vonatkozó önrevíziót.
(A társaság minden évben nyereségesen működött, ezért a 2015-ös, 2016-os évekre vonatkozó taokülönbözet együttesen azt az összeget teszi ki, amit a 2016. évre a megelőző évi hibák felülvizsgálata előtt levezettünk.) A beszámolókat minden évben könyvvizsgáló ellenőrizte, és hitelesítő záradékot adott. Kérem, szíveskedjenek konkrét javaslatot tenni, hogy Önök szerint mi lenne a helyes eljárás a korábbi évek közzétett beszámolóinak javítására, hogyan érinti ez a könyvvizsgálatot? Milyen következménnyel járhat, ha – ahogyan eredetileg terveztük – a 2016-ban lekönyvelt 2015. évi hibákat nem emeljük ki 2016-ból, és az eredetileg beküldött 2016. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizzük? Végül a jelentős hiba számítási módjával kapcsolatban szeretném, ha elmondanák a véleményüket: jól gondoljuk-e, hogy az adott évre feltárt hibákat eredménysoronként kell nézni, az egyes hibák által okozott társaságiadó-különbözeteket külön-külön kiszámolni, és az így kijött tételesen számított taokülönbözetek abszolút értékeit kell a jelentős/nem jelentős minősítésnél figyelembe venni, valamint maguknak a hibáknak az abszolút értékeit eredménysoronként összeadni? A hibák eszköz-forrást érintő tételei helyett pedig a fentiek szerint eredménykimutatás soronként levezetett mérleg szerinti eredmények (soronkénti) abszolút értékeit összeadva kell figyelembe venni a hiba saját tőkét érintő hatását?