A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...Sőt, olyan egyéb ráfordítás, amely ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, ezért annak összegével a társasági adó alapja meghatározása során indokolt az adózás előtti eredményt is növelni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Közvilágítás kiépített vezetékének átadása

Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...levonható áfa), azt a kft.-nél mint elengedett követelést egyéb ráfordításként kell elszámolni, annak összegével a társasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni kell.(Kéziratzárás: 2020. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Áfa alapja skontó esetében

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházásoknál a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét meghatározott határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontó nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell módosítani azzal a beruházás értékét sem. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között könyvelni.Megjegyzés: a skontó összegével a társasági adó alapját korrigálni nem kell, az elengedett követelés esetében előfordulhat, hogy a követelést elengedőnél növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...2013-ban rendeltetésszerűen használatba vették, módosítani kell az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét is, ami a társasági adó alapjának módosításával jár, és így a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Az adóbírságot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Szó sem lehet – a kivára hivatkozással – a nettó érték egyösszegű kivezetéséről. A társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazásából sem következik minden esetben a számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Be nem fejezett beruházás

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság beruházásba kezd, de arról nem szól akérdés, hogy a termálfürdő és élményfürdő működtetésével, üzemeltetésévelkapcsolatos tevékenységgel bővítették-e a társasági szerződés szerinti tevékenységüket,azt bejelentették-e az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Áfa alapja skontó esetén

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételekközött kell kimutatni. (Az így elengedett követelés összegével a társasági adóalapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.)Az előbbiekből következik, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékot fel lehet oldani. (A fejlesztési tartaléknaka lekötése adóévét követő hatodik adóév végéig fel nem használt része után atársasági adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.)A második esetben: az első, második, harmadik adóév2006-2008. adóévek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...évre jutó részévelpedig a 2007., illetve a 2008. évi eredményt kell csökkenteni;– az eredménycsökkenés mind a három évben csökkenti atársasági adó, a különadó alapját, és így annak összegét is, ezért a társaságiadó, illetve a különadó bevallott összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel elszámolni (nem lehet visszaírni). Az előbbi bekezdésekszerinti és az itt nevesített bontási költségek összegével a társasági adóalapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt növelni kell. (Nemtekinthető a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
1
2