22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel
Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
12. cikk / 22 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
13. cikk / 22 Promóciós célra megrendelt termékek
Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
14. cikk / 22 Alapítványi támogatások elszámolása
Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
15. cikk / 22 Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
16. cikk / 22 Panzió értékesítése
Kérdés: A bt. épített egy panziót, amelyet működtetett, az bevételt termelt. Az építés során az áfát visszaigényelte 2004-ben. 2007. 01. 01. napjától alanyi adómentességet választott. 2008-ban a bt. el akarja adni a panziót. Kell-e áfát fizetnie és mi után? A panzió könyv szerinti értéke 25 millió forint, a forgalmi értéke – becsült – 60 millió forint, eladni 50 millió forintért lehet. Mi lesz ez esetben a társasági adó, a különadó alapja? Az egyik tag 30 millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. Ezzel csökkentheti az eredményét?
17. cikk / 22 Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
18. cikk / 22 Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj
Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
19. cikk / 22 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
20. cikk / 22 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?