Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 26. § (7) bekezdése szerint nem minősül a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá (kata) váló ügyvédi iroda tagjánál – ha kataalanyisága 2018. szeptember 25-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...– az adózási formára előírt szabályok szerint – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírásokat alkalmazva kell a társasági adót vagy az evát vagy a kivát megállapítani és megfizetni. Ez társaságiadó-alany esetében a Katv. 28. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...fizethetnek osztalékot, ha az egyéb törvényességi előírások arra lehetőséget adnak.Az "A" ügyvédi iroda beolvadásához kapcsolódóan a társasági adó alapját a Tao-tv. 16. §-a alapján – feltételezhetően – korrigálni kell, a beolvadás időpontjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...arra is, hogy a végelszámolás során a bt.-nek bevételei is és különféle költségei, ráfordításai lehetnek, amelyek eredményét már társasági adó terhelheti!)A végelszámolás befejezésekor el kell készíteni a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...készpénzfizetésben.Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint "Mentes avisszterhes vagyonátruházási illeték alól: a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretébentörténő vagyonszerzés". Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolással kapcsolatos jogi kérdéseket, feladatokata 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezik. Ezekre a válaszban részletesen nem térünk ki. Itt csak annyitjegyzünk meg, amennyiben a kérdező cég betéti társaság, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...címen az átalakuláskorbevitt vagyontárgyak értéke, továbbá – ha élt az alapító a vagyonértékeléslehetőségével – a fizetendő társasági adóval csökkentett átértékelésikülönbözet mutatható ki;– az eredménytartalék nem lehet több, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezetnek soron kívüliadóbevallást kell benyújtania. A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolásúadókról (például társasági adó, nem magánszemélynek fizetett osztalék utániosztalékadó, helyi iparűzési adó) a megszűnés miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. külön áttérési szabályokat határoz meg az egyéni vállalkozóra és a társasági adó hatálya alá tartozó jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az eva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
1
2