Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdező cég kivitelezéssel egy terméket hoz létre, amelyet – ha elkészült – térítés nélkül a civil szervezetnek átad.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Bérlő nem fizet rezsit, bérleti díjat

Kérdés: "A" és "B" társaság között létrejött szerződés szerint a bérbeadó a bérleti díj és a rezsi megfizetésétől eltekint. "A" társaság többségi tulajdonosa "B" társaságnak (100%-os). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Hogyan érinti az ügylet a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti "A" és "B" társaság a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár ("B" társaság nem fizet bérleti díjat, és nem térít rezsiköltséget) eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Külföldön fizetett adó

Kérdés: Magyarországon az "X" kft. mint régióközpont is működik. Ezért havonta "management fee"-t számláz a régió országai felé. A Görögországban ilyen címen kifizetett összeg azonban nem kerül teljes mértékben kifizetésre, mivel ott 10% ún. "forrásadót" vonnak le, az adóhatóságuknak befizetik, erről küldenek igazolást. Mi ezért ezt a hiányt egyéb ráfordításként könyveljük. Kell-e ezzel növelni a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük azt, hogy az "X" kft. által aGörögországba kiszámlázott menedzsmentdíjat terheli – a görög jog szerint – afizetendő "forrásadó", bár azt a szolgáltatás igénybevevőjének kellmegfizetnie. Ez esetben az "X" kft.-nél a megfizetett 10%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...előttieredményt. A vevő pedig az ellenérték nélkül átvállalt tartozásra tekintettelelszámolt rendkívüli bevétellel csökkenti a társaságiadó-alapot. E korrekciókata különadóalapnál is érvényesíteni kell. Az alapügyletben alkalmazott ár miatt, ha az eladó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.