Tulajdonos cég beolvadása a leányvállalatába

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
- -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
-"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy javasoljuk tanulmányozni az új Ptk.-nak, továbbá a 2013. évi CLXXVI. törvénynek az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá az Szt. 136-141. §-ait.A kérdésben szereplő adatok alapján "B" kft.-ben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Pótbefizetés után üzletrész értékesítése

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Y kft.-nekjár a pótbefizetés. Tekintettel arra, hogy a gazdasági események elszámolásasaját tőkét érint, ezen eseményeknek a társaságiadó-alapra nincs hatása. Megjegyzés: A kérdésben leírt esetben akkor járnak elhelyesen, ha az üzletrész eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...A különbözetet nem veszteségként (értékvesztésként) kell az átalakuláskor (a beolvadáskor) elszámolni, így az nem érinti a társaságiadó-alapot, annak összegével nem kell (nem lehet) azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseivel is, azaz a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés összegével a tulajdonosnál nem lehet a társaságiadó-alapot csökkenteni.A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést véletlenül sem kapcsolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseivel is, azaz a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés összegével a tulajdonosnál nem lehet a társaságiadó-alapot csökkenteni.A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést véletlenül sem kapcsolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.