Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet a válaszából: […] ...tartalékot. A fejlesztésitartalék egyébként a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján a nem pénzbelivagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámoltberuházás mellett nem számolható el az olyan tárgyi eszközzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 7. §(15) bekezdésében felsorolja, hogy a fejlesztési tartalék mely beruházásokra (anem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen,valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelytárgyi eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítja a szóban forgó beruházást, de ha a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy az az ő könyveiben szerepeljen, akkor a bérlőnek azt a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai mellett át kell adnia.A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.